Beporzó rovarok nélkül az emberiségnek két éve lenne hátra!

Dátum: 2021. március 14.

Olvasási idő: 1 perc

Sajnos az utóbbi évtizedekben fokozódó mértékben kerültek előtérbe a beporzást végző rovarok, s nem elsősorban pótolhatatlan, életközösségeinkben betöltött szerepük miatt, hanem az őket érő folyamatos környezeti terhelések, és a súlyos egyed- és fajszám csökkenés miatt.

Beporzó rovarok nélkül az emberiségnek két éve lenne hátra – és e közhellyé váló megállapítás cseppet sem tűnik túlzásnak.

A beporzó rovarok végzik el a virágos növények döntő hányadának megtermékenyítését, nélkülük az egynyáriak egy, a kétnyáriak két éven belül tűnnének el – de még az évelők hátralévő ideje is meg lenne számlálva.

A természetes életközösségek alapját pedig a növények teszik ki, s a csúcsán az egész rendszernek mi magunk trónolunk, így az alapok sérülése nagyon rövid időn belül kihat ránk, emberekre is. Még a mezőgazdasági növényeken alapuló emberi készítmények 80%-a is tartalmazza valamilyen mértékben munkájuk eredményét.

A gyömölcstermés, a szőlő, a szója és jó pár alapvető élelmiszer sorsa is a hatlábú munkások „kezében” van.

A beporzó rovarok védelmének tétje tehát egy picivel nagyobb, mint hogy lesz-e méz, vagy hogy milyen mennyiségben.

Ráadásul a közvélekedés hajlamos az általánosításra is, így a beporzókat egységesen a méhekkel azonosítják, azoknak is kizárólag a háziasított részével; ám a valóságban a házi méh csupán egy töredékét képes ellátni a megporzások feladatának.

Vadon élő társas méhek, magányos méhfajok, és számtalan egyéb ízeltlábú csoport csatlakozik hozzájuk, így a beporzók védelme sem jelentheti kizárólag a méhészetek, vagyis a házi méh munkájának támogatását.

Vigyázzunk rájuk!

További érdekességeket a természetről, a természet védelméről a csemete.com oldalon olvashattok!